Megváltozott munkaképességű személyek komplex minősítési eljárása

Az orvos-, foglalkozási rehabilitációs és szociális szakértőkből álló bizottság a megmaradt egészségi állapot, a meglévő és fejleszthető képességek, továbbá a szociális és a foglalkoztathatósági körülmények figyelembevételével hozza meg döntését.

A komplex minősítés minden esetben az egészségi állapot felmérésével, tehát az orvosi vizsgálattal kezdődik. Az orvosszakértő az eljárásban a szakorvosi leletek, a kórházi zárójelentések, a laboratóriumi és egyéb vizsgálati eredmények, valamint az aktuális állapot felmérése alapján összegzi a szervrendszerenkénti, illetve betegségcsoportonkénti egészségkárosodást, meghatározza az igénylő megmaradt egészségi állapotát, véleményezi önellátó képességét.

Mielőtt az orvos az igénylőt a rendelőbe behívja, tüzetesen átnézi az összes rendelkezésére álló orvosi dokumentumokat. Az egészségi állapot felmérése a panaszok meghallgatásával kezdődik, majd egy tájékozódó jellegű, a háziorvoséhoz hasonló, részletes vizsgálat következik. Az orvosszakértő kizárólag leletekkel alátámasztott betegségeket tud figyelembe venni. Az orvosi vizsgálat általában 15-20 percig tart.

Abban az esetben, ha az igénylő az egészségi állapota alapján nem minősül megváltozott munkaképességű személynek, a komplex minősítési eljárás az orvosi vizsgálattal befejeződik, a szociális és foglalkozási rehabilitációs szakértő meghallgatására már nem kerül sor.

A szociális és a foglalkozási rehabilitációs szakértők az egészségi állapotuk alapján rehabilitálhatónak minősített kérelmezők szociális körülményeit, foglalkoztatásuk személyes és környezeti lehetőségeit, valamint a foglalkoztatást akadályozó tényezőket vizsgálják és értékelik.

A bizottsági javaslat indítványozhat rehabilitációs és rokkantsági ellátást, de a jogosultság egészségi feltételeinek hiánya esetén tartalmazhatja a kérelem elutasítását is. Amennyiben a szakértők bármelyike a rehabilitálhatósággal szemben foglal állást, és a jogosultság egyéb feltételei is fennállnak, a kérelmező kizárólag rokkantsági ellátást kaphat.

Hasznos tanácsok és információk:

1. Nagyon fontos, hogy a komplex minősítést megelőzően a kérelmező a megfelelő szakrendeléseken minden panaszát kivizsgáltassa, az eredményekről az orvosi papírokat időben beszerezze, és azokat az orvosszakértőnek hiánytalanul rendelkezésére bocsássa.

2. Az orvos a vizsgálat során rákérdezhet az orvosi dokumentumokban felsorolt betegségek tüneteire és a panaszokra. Rendszeresen előfordult, hogy ilyenkor az igénylő a betegségei felsorolásába kezd, és nehezményezi, ha az orvos megállítja a beszámolót. Az orvos nem udvariatlanságból szakítja félbe a felsorolást: a papírokból a betegségek pontosan kiderülnek, azonban a tünetekről és a panaszokról csak a beteg tud beszámolni. A magas vérnyomás, mint betegség, szerepel például a dokumentumokban, ezért nem kell külön megemlíteni, a szédülés azonban panasz, és fontos információ lehet az orvosszakértő számára.

3. Az egészségi állapot megállapításához minden esetben le kell vetkőzni. A végtagok, a testrészek, valamint a bőr jellegzetességei és elváltozásai fontos információk az orvos számára, ruhán keresztül azonban nem vizsgálhatók.

4. Az orvos különböző gyakorlatok, mozgások végzésére kérheti meg az igénylőt. Ezekre a vizsgálatokra a mozgásszervi funkciók felmérése miatt van szükség.

5. Amennyiben a kérelmezőnél korábban bármilyen gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak, az aktuális állapotára vonatkozó leleteket még tünetmentes időszakban is be kell mutatni az orvosszakértőnek!

6. Az orvosszakértői vizsgálat során felmerülhet egy új, az orvosi dokumentumokban nem szereplő betegség gyanúja is. Ezekben az esetekben az orvosszakértő az észrevételeiről tájékoztatja a háziorvost, aki elrendeli a beteg kivizsgálást. Amennyiben a gyanú beigazolódik és erről orvosi dokumentum is készül, a következő minősítésen az orvosszakértő az újonnan diagnosztizált betegséget is figyelembe veszi.

7. Amennyiben rossz egészségi állapota miatt az igénylő nem tud személyesen megjelenni a vizsgálaton, kérelmezheti egészségi állapota iratalapú véleményezését. A kérelemhez minden esetben csatolnia kell a kezelőorvos igazolását és indoklását a személyes részvétel akadályairól. Ha a kérés megalapozott, a vizsgálat csupán a benyújtott iratok alapján történik. Amennyiben a dokumentáció nem nyújt elégséges információt a biztonságos véleményezéshez, az orvosszakértő egy előre egyeztetett időpontban felkeresi a beteget, és az ápolás helyszínén végzi el a vizsgálatot.

8. Az egészségi állapot irat alapján véleményezhető minden olyan esetben, amikor a kezelőorvosi dokumentáció azt jelzi, hogy a kérelmező állandó ápolásra szoruló fekvőbeteg.

9. Az orvosszakértő a leletekkel és szakvéleményekkel igazolt egészségkárosodást a világ legtöbb fejlett országában alkalmazott táblázatok alapján minősíti. Ezek a táblázatok tartalmazzák a betegségek okozta károsodások különböző mértékeihez tartozó százalékos értékeket. A vizsgálati leletekből – EKG, labor, légzésvizsgálati eredményekből – a táblázatok segítségével pontosan meg lehet állapítani a részkárosodások százalékos mértékét. Az így kapott értékekből a szakértő matematikai számításokkal határozza meg az össz-szervezeti károsodást és a megmaradt egészségi állapotot. Az össz-szervezeti károsodás mértéke a 99 %-ot nem haladhatja meg. A táblázatokat és az össz-szervezetei károsodás kiszámításának módját a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) Nemzeti Erőforrás Minisztérium rendelet (a továbbiakban: NEFMI rendelt) tartalmazza. A minősítés szabályait és az orvosi táblázatokat egy egyszerű internetes kereséssel minden érdeklődő megismerheti.

10. Amennyiben az igénylő megmaradt egészségi állapota meghaladja a 60 %-ot, nem jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásra. Ha az egészségi állapota 60 és 31 % közötti, és foglalkoztatását egészségi körülmények nem akadályozzák, az orvosszakértő rehabilitációra tesz javaslatot. A 30 % alatti megmaradt egészségi állapotú személyek kizárólag rokkantsági ellátást kaphatnak, tehát rehabilitációs ellátásra semmiképpen nem javasolhatók. Véleményében az orvosszakértő minden esetben nyilatkozik arról is, hogy a foglalkoztatást milyen tényezők korlátozhatják, a foglalkozási rehabilitáció során milyen egészségi körülményeket kell figyelembe venni.

11. A 2012. január 1-jétől érvényes minősítési kategóriák:

„B1” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 51-60 % között van, és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható,

„B2” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 51-60 % között van, és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú, vagy a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt,

„C1” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31-50 % között van, és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható,

„C2” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31-50 % között van, és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú, vagy a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt,

„D” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1-30 % között van, és orvosszakmai szempontból önellátásra képes,

„E” minősítési kategóriába az a kérelmező sorolható, akinek egészségi állapota 1-30 % között van, és orvosszakmai szempontból önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes.

12. A foglalkozási rehabilitációs és a szociális szakértő az igénylővel történő beszélgetés során a NEFMI rendeletben található adatlapokban meghatározott adatokat és információkat gyűjti be. A minősítés - a szintén a rendeletben rögzített - pontozásos rendszer alapján történik.

13. A szociális szakértő az interjú során azt vizsgálja, akadályozza-e szociális szükséglet és körülmény a foglalkozási rehabilitációt, és ha igen, szociális rehabilitációval felszámolhatók-e az akadályok. A szociális szükségletek vizsgálata kiterjed a kérelmező családjára és közvetlen környezetére is. A szakértő segít a feltárt problémák megoldásában, felvilágosítja az igénylőt az ellátórendszerben található támogatásokról és azok elérhetőségeiről. A szociális szakértő értékelési szempontjai között a kommunikációs képesség, a motiváltság, az életvezetés, a problémamegoldó képesség mellett, az érzelmi és családi kapcsolatok, az életkörülmények, valamint a mobilitást esetlegesen akadályozó tényezők is megtalálhatók.

14. A foglalkozási rehabilitációs szakértő az interjú során a rehabilitálhatóság szempontjából értékeli az igénylő foglalkoztatási és képzettségi előzményeit, információkat gyűjt a kérelmező személyes érdeklődési területeiről, életmódjáról, esetleges hátrányos helyzetének jellemzőiről, mobilitási képességéről. Döntésénél figyelembe veszi az igénylő elhelyezkedési lehetőségeit és perspektíváit, a térség foglalkoztatási helyzetét, valamint az igénybe vehető támogatásokat és kedvezményeket is. A vizsgálat és az értékelés kiterjed a munkahelyi terhelhetőségre, a speciális foglalkoztatási feltételek esetleges szükségességére, a teljes életpályára és az igénylő hozzáállására a rendszeres munkához.

15. A szociális és a foglalkozási rehabilitációs szakértők a rehabilitálhatóságot az igénylők által elmondottak és a rendelkezésükre álló adatok alapján véleményezik.

Köszönjük, hogy figyelmesen elolvasta a komplex minősítési eljárást bemutató tájékoztatónkat.

Reméljük, hogy a megszerzett információkat jól tudja majd hasznosítani a vizsgálatok során.

                                                                                    Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal