Változik a földtörvény

Változik a földtörvény

 

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szabályozta a belföldi magánszemélyek tulajdonszerzését, a belföldi jogi személyek tulajdonszerzését, a külföldiek tulajdonszerzését, az elővásárlási jogokat és a termőföld használatával kapcsolatos használati jogokat, a közös tulajdonban álló termőföldek használatának szabályait.

 

Ez a törvény 2014. május 01-vel hatályát veszti és folyamatosan lép hatályba- már bizonyos rendelkezései 2013. december 15-től hatályosak- a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi a szóló CXXII. törvény.

 

Az új jogszabály értelmező rendelkezéseiben a fogalom meghatározások kiegészítésre kerültek a korábbi jogszabállyal szemben, így – többek között - változtak az alábbi fogalom meghatározások:

 

-          állattartó telep,

-          belföldi természetes személy,

-          a birtok,

-          a fiatal földműves,

-          földműves – a Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, vagy ennek hiányában igazoltan (a bevételt vagy adóbevallást igazolni kell) legalább 3 éve mező, erdőgazdálkodási tevékenységet folytat vagy legalább 25 %-ban tulajdonában álló Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelő szervezet tagjának minősül és a szervezet működésében személyesen közreműködik.

-    változott az előző törvényhez képest a helyben lakó fogalmának meghatározása is.

A helyben lakó az a természetes személy, akinek életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, csere, ill. a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik.

       -   tanya esetében a korábban 6000 m2-es korlát1 ha nagyságú földrészletre vonatkozik.

 

2014. május 1-től alanyi jogon legfeljebb1 haföldet szerezhet, az aki nem minősül földművesnek, a földműves300 hamértékig szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát.

 

A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet birtokában legfeljebb1200 halehet, állattartó telep üzemeltetője szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében ez a határ  - megfelelő feltételek beállta esetében -1800 ha.

 

Az elővásárlásra jogosultak sorrendje és az elővásárlási jog gyakorlása a korábbi szabályokhoz képest részben változik, az ajánlat helyett már szerződést kell megküldeni a jegyzőhöz az elővásárlásra jogosultakkal való közlés céljából, ezzel növekszik a közreműködő jogi képviselőknek az elővásárlási sorrenddel kapcsolatos felelőssége is.  

 

Az adás-vételi szerződéseket hatósági jóváhagyásra a mezőgazdasági igazgatási szerv (megyei földhivatal) részére meg kell küldeni. A hivatal keresi meg a helyi földbizottságokat, azok állásfoglalásának beszerzése céljából.

 

Nem kell mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása az állam tulajdonszerzéséhez, az állami, ill. az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez, a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához (közeli hozzátartozók), a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához, tulajdonostársak közötti tulajdon átruházáshoz, ha ezzel a közös tulajdon megszűnik, a földnek jogszabályban foglalt módon támogatás feltételeként más földműves részére való átadással megvalósuló adásvételhez, a telekalakítási engedélyezési eljárás keretében történő tulajdonszerzéshez.

 

2014. január 1-től a föld tulajdonosa, illetve haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező, a föld használatát haszonbérlet, felesbérlet, részesművelés, ill. szívességi földhasználat jogcímén (közeli hozzátartozók) engedheti át az e törvényben meghatározott módon és mértékben.

 

A föld használatának átengedéséről szóló szerződést 2014. május 1-től a mezőgazdasági igazgatási szerv (a járási földhivatalok) hagyja jóvá.

 

A haszonbérlet időtartama legalább egy gazdasági év, és legfeljebb 20 évre köthető.

 

Nem kell hatósági jóváhagyás az állam, ill. önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának az átengedéséhez, a tulajdonostársak közötti használati megosztáshoz, ha a földműves, földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó, a földhasználati jogosultságnak jogszabályban foglalt módon támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló földhasználati szerződéshez, a mezőgazdasági termelő szervezet, mint földhasználó és az annak legalább 25 %-ban tulajdonos tagja, ill. annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződésben, erdőbirtokossági társulat tagja, mint használatba adó és a társulat, mint használatba vevő esetén, a tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséhez.

 

Erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg sorrendben az alábbiakat:

- a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helyben lakó szomszédnak, illetve amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül, vagy amely helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy amely a lakóhelye illetve, akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb20 kmtávolságra van,

- ha az erdőnek minősülő föld közös tulajdonban áll, a terület harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén a földműves tulajdonostársat.

 

Erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén az előhaszonbérleti sorrend az alábbi

- a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén azt a helyben lakó földművest, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezetet, aki, vagy amely a föld fekvése szerinti településen az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása,

- a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén azt a helyben lakó földművest vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszövetkezetet, aki számára a haszonbérlet célja a földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása,

- közös tulajdonban álló föld vonatkozásában harmadik személy javára történő haszonbérbe adása a földműves tulajdonostársat,

- a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet, akinek a lakóhelye illetve, akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb20 kmtávolságra van;

- a hegyközségi tagot, ha 24 hónapja hegyközségi tag, a szomszéd földre, ha a föld a szőlő termőhelyi kataszterben szerepel

- az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;

- az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;

- az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb20 kmtávolságra van;

- az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül;

- az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségűnek minősül;

- az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb20 kmtávolságra van.

 

Az első és második jogosulti csoportokon belül – az erdőnek nem minősülő föld esetén - a helyben lakó földműves, illetve a helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében megelőzi a helyben lakónak nem minősülő földművest, illetve a helybeli illetőségűnek nem minősülő mezőgazdasági termelőszervezetet.

A földműves jogosulti csoportokon belül azonos ranghelyen több előhaszonbérletre jogosult között az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő

1. a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,

2. fiatal földműves,

3. apályakezdő gazdálkodó.

 

Az adás-vételi szerződés esetén a jogi képviselet kötelező.

A haszonbérleti szerződéseket magánokiratba is lehet foglalni, viszont ha nem tartalmazzák a kötelező elemeket, akkor érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerülnek.

 

Az érdemi elemek felsorolása megtekinthetők a Kiskunfélegyházi Járási Hivatal Járási Földhivatala hirdetőtábláján, ill. nyomtatott formában is átvehetők a Földhivatalban 6100 Kiskunfélegyháza, Jókai u. 8.), valamint a Kiskunfélegyházi Járási Hivatal I. emelet 46. számú helyiségében  (6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth u. 1). ezen túlmenően a járási hivatal illetékességi területéhez tartozó településeken az ügysegédektől.)

 

A földhasználati bejelentő lap is tartalmazza, azokat a kötelező elemeket, melyek szükségesek az érvényességhez.  Kérem, hogy jogügyleteik megkötésekor a fentiekre figyelemmel járjanak el.

 

 

 

 

                                                                                                     dr. Sipos Krisztina

                                                                                                      járási hivatalvezető