Szabadtéri tűzesetek megelőzése

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

a szabadtéri tűzesetek megelőzésével kapcsolatban

 

Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés tűzvédelmi szabályai

A növényi hulladék égetése csak egyéb jogszabályok (erdővédelmi, levegőtisztasági, stb.) betartása és a szükséges engedélyek birtokában lehetséges!

 

 

Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.

 

A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával a tűzoltóságnak lehetőleg írásban be kell jelenteni. Ezzel csökkenthető a téves tűzriasztások száma és mérsékelhetők a felesleges vonulások okozta plusz költségek.

 

TŰZGYÚJTÁSI TILALOM elrendelése idején TILOS az avar-, a tarló-, a legelő-, a nád és a növényi hulladék égetése!

A tűzgyújtási tilalom fennállásáról tájékozódhat a tűzoltóságokon, valamint a polgármesteri hivatalokban is.

A tarlóégetést a legelőkön, a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen.

A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos.

Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel.

A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos.

A cséplési hulladékok, így pillangósvirágú magvak hulladékai és egyéb hulladék, a fatisztogatás hulladékai (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkek és az arankafoltok – megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával – csak a helyszínen égethetők.

Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

Ennek érdekében:

-         A tarlót vagy az érintett területet az égetés megkezdése előtt legalább3 méterszélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani,

-         A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,

-         A tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

-         A tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott (lapátok, parázscsapók, vízzel teli háti permetező), megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni,

-         Az égetés helyszínén legalább egy traktort ekével ellátva a helyszínen készenlétben kell tartani,

-         A tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani,

-         Erős szélben TILOS tarló –vagy növényi hulladékot égetni!

-         Ha az égetés közben erős szél támad a tüzet azonnal el kell oltani.

FONTOS, hogy a tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

A tűzvédelmi szabályok megszegése esetén annak súlyosságát és következményeit mérlegelve a felelőssel szemben a katasztrófavédelmi kirendeltség 100.000 - 3.000.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szabhat ki, melynek megfizetése a büntetőjogi, ill. a polgári felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól nem mentesít.

A hulladékégetés humán- és környezet-egészségügyi kockázatairól

A tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jogi szabályozás kiindulópontja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve annak a levegő védelméről szóló rendelkezései, továbbá a törvény felhatalmazó rendelkezése alapján megalkotott, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 27. § (2) és (3) bekezdésével elrendelt általános tilalom. A szabályozás (2) bekezdése egyrészt általános jelleggel megtiltja hulladék nyílt téri égetését, valamint a (3) bekezdés a tilalmat kiterjeszti a lábon álló növényzet, tarló illetve tarló-és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék (továbbiakban: növényi hulladék) égetésére is.

A fentiekben meghatározott főszabály alól kivételt engedve a következő jogszabályok teszik lehetővé a növényi hulladék égetését:

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a védett és fokozottan védetté nyilvánított életközösségekre (pld. védett növénytársulások) vonatkozóan a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet állapít meg speciális szabályokat. A bekezdésben hivatkozott kormányrendelet 7.§-nak (4) bekezdése értelmében az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § (1) bekezdésének b) pontja szerint természeti területen a felügyelőség engedélye szükséges: a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. A hivatkozott jogszabály 4. § b) pontjában foglalt fogalom-meghatározás szerint természeti területnek minősül valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természet közeli állapotok jellemeznek.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Etv.) az erdőben és annak kétszáz méteres körzetében való tűzgyújtást és annak kivételeit (vágástéri hulladék égetése, tűzrakó helyen kialakított tűz, mészégető, faszénégető) szabályozza.  Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az Etv. hatálya alá tartozó erdőterületekre terjed ki. E rendelet az erdőterület vonatkozásában szabályozza az égetési feltételeket beleértve a tűzgyújtási tilalom időszakát is.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 48. § (4) bekezdés b) pontja szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása.

A hatályos jogi szabályozás áttekintésénél ki kell emelni a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 606. §-át, amely a tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályait foglalja össze. E szabályok határozzák meg a tűzvédelem anyagi feltételeit.

Jogszabályi környezet:

-         1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

-         306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

-         1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

-         67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról

-         2009. évi XXXVII. törvény az erdőről és az erdő védelméről

-         4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről

-         28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

 

 

 

A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Megyei Főügyelet

 

Tel.: 76/501-010

Fax.: 76/504-257

 

 

 

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kiskunfélegyházi Járási Hivatal illetékességi területét érintően (Bugac, Bugacpusztaháza, Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás) települések esetében hívható

 

Kecskemét Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Tel.: 76/502-810, Fax: 76/502-820