2018. január 1. napján hatályba lép az új Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), amely a több mint fél évszázadon keresztül alkalmazott 1952. évi III. törvény után szabályozta a polgári peres eljárásokat.

Az új törvény új alapokra helyezte és rendszerében újította meg a szabályokat. Nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a felet megilleti jogainak érvényesítése, de kötelessége is egyben a per mihamarabbi befejezését segíteni, és ő felelős a saját perviteléért. A bíróság is aktívabb szerepet kap a per irányításában. A legnagyobb változást az jelenti, hogy az elsőfokú eljárás időben és funkciójában is két részre különül el. A keresetlevél előterjesztését követően az eljárás első szakaszában – a perfelvételi szak – kell mindkét félnek a keresete és védekezése körében valamennyi támadási és védekezési eszközét előadni. Ezután az eljárás második szakaszában – érdemi tárgyalási szak – folytatja le a bíróság a jogvita eldöntéséhez szükséges és célirányos bizonyítást. Ekkor már csak kivételesen lehet a keresetet vagy védekezést megváltoztatni, új bizonyítékot benyújtani vagy bizonyítási indítványt tenni. Az új törvény részletesen szabályozza és növeli a felperes keresetlevelével szembeni követelményeket, és szigorúbban kezeli a nem szabályszerű beadványokat. Lényeges, hogy az alperesnek a védekezést nem szóban, az első tárgyaláson kell előadnia, hanem előzetesen és írásban. Szigorodnak a perfelvétel során történt mulasztások következményei. A felperes a jövőben nem kérheti a tárgyalás távollétében való megtartását.

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerint a gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet

- a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a szülői felügyelet, az egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, a gyermek kiadása,

- a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése,

- a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása,

- a gondnokság alá helyezés, annak fenntartása, megszüntetése, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatása, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítása, a választójogból való kizárás, valamint a választójogból való kizárás megszüntetése,

- a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt.

Mindezek apropójából Járási Hivatalunk egyeztetési javaslattal fordult a Kiskunhalasi Járásbírósághoz, az illetékességi területéhez tartozó járási hivatalok gyámhatósági szakügyintézőivel történő „kerekasztal-beszélgetés” céljából.

Dr. Tamás Adrienne elnökhelyettes a kezdeményezést jónak tartotta. Ennek alapján 2018. február 23-án a Kiskunhalasi Járásbíróságon a Kiskunhalasi Járásbíróság elnökhelyettesének vezetésével, a polgári ügyeket tárgyaló bírók, a Jánoshalmi, a Kiskunhalasi és a Kiskunmajsai Járási Hivatalok hivatalvezető-helyettesei, gyámhatósági szakügyintézői az új Pp. szerinti változásokat nézték át az érintett perekre,   - különösen a személyi állapotot, származási és szülői felügyeletet érintő eljárásokra - vonatkozóan.

Ezúton is köszönjük a Kiskunhalasi Járásbíróság elnökhelyettesének, Dr. Tamás Adriennenek, hogy a kérést nyitottan fogadta és a felmerült kérdések megvitatására lehetőséget biztosított.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Jánoshalmi Járási Hivatala