Tájékoztató a közös képviselők és a vadászatra jogosultak nyilvántartásba vételéhez

 

 

A vadászati jog

 

Vtv. 4. § (1) Ha a vadászterület

a) kizárólag egy személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, e személyt a vadászati jog önállóan (a továbbiakban: önálló vadászati jog),

b) több személy - ideértve a Magyar Államot is - tulajdonában van, a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen (a továbbiakban: társult vadászati jog)

illeti meg.

 

A vadászati jog gyakorlása, hasznosítása

 

Vtv. 12. § (1) Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén a megjelent földtulajdonosok

a) a képviselet formájáról, a képviselő személyéről,

b) a vadászterület határának a Vtv. 20. § (1) bekezdése (Vtv. 20. § (1) A vadászterület határának megállapítása a vadgazdálkodási üzemterv időtartamára szól, és ezen időtartam alatt köti a mindenkori földtulajdonosokat. A hatósági határozatban megállapított vadászterület szétválasztására, a vadászterületek egyesítésére és a szomszédos vadászterületek közös határának egyezséggel történő módosítására vonatkozó döntés a vadászterület megváltoztatásának minősül.) szerinti megváltoztatására irányuló, e törvényben foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem előterjesztéséről, illetve

c) a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről a tulajdonukban álló földterület - ideértve a medret is - aránya szerint számított szavazattöbbséggel határoznak.

(Vhr. 12. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti szavazati arány megállapításához a vadászterület tulajdonosi közössége jegyzőkönyvbe foglalja, hogy

a) tulajdonosként, továbbá a tulajdonos képviselőjeként ki mekkora területtel vesz részt a tulajdonosi gyűlésen,

b) a kialakított vadászterület egészéhez viszonyítottan a tulajdonosi gyűlésen megjelent tulajdonosok vagy meghatalmazott képviselőik milyen arányt képviselnek, valamint

c) a képviseleti jogosultságot megalapozó meghatalmazás érvényes-e.

(2) Ha ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra, és azok érvényességét az (1) bekezdésében előírt jegyzőkönyv felvétele során nem lehet egyértelműen meghatározni, az adott földterületre vonatkozó összes meghatalmazást érvénytelennek kell tekinteni.)

 

(2) A földtulajdonosok a vadászterület összes területe - ideértve a medret is - összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában viselik a vadászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.

(3) A tulajdonosi közösség a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, továbbá önállóan perelhet és perelhető. A tulajdonosi közösség (1) bekezdés szerint megválasztott, és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett - hatósági igazolással rendelkező - képviselője külön meghatalmazás nélkül a tulajdonosi közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosi közösség nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a tulajdonosi közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.

(4) A tulajdonosi közösség képviselője természetes és jogi személy lehet.

(5) Nem lehet képviselő, aki:

a) büntetett előéletű;

b) ilyen tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll;

c) a képviselői tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

(6) A vadászati hatóság a tulajdonosi közösség által megválasztott képviselő (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételeknek való megfelelését a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vétel során megvizsgálja.

(7) Nem lehet a tulajdonosi közösség képviselője az a személy, aki annál a vadászatra jogosultnál tölt be vezető tisztséget, amellyel a tulajdonosi közösség a vadászterület vadászati jogára haszonbérleti szerződést köt.

 

Az (5) bekezdés a) pontja igazolásához erkölcsi bizonyítvány bemutatása, továbbá a b) pontja, illetve a (7) bekezdés igazolásához a kérelmező írásos nyilatkozata szükséges a kérelem benyújtásakor, hogy a vadászati hatóság vizsgálni tudja a törvény által előírt feltételeket!

 

(8) A képviselői megbízatás megszűnik

a) visszahívással,

b) lemondással,

c) a képviselő halálával, jogi személy képviselő esetén jogutód nélküli megszűnésével,

d) a képviselő cselekvőképességének a feladata ellátásához szükséges ügycsoportban történő korlátozásával,

e) jogi személy képviselő esetén a vele szembeni végelszámolás, csőd- vagy felszámolási eljárás jogerős megindításával,

f) a képviselővel szembeni kizáró ok bekövetkeztével,

g) a képviselő kilencven napot meghaladó akadályoztatása esetén.

(9) A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok a 14. §-ban foglalt eljárás szerint kötelesek hatvan napon belül új képviselőt választani.

(10) A tulajdonosi közösség gyűlése a képviselőt visszahívhatja. A visszahívott képviselő az új képviselő megválasztásáig változatlan díjazás mellett köteles feladatait ellátni, azzal, hogy kötelezettséget nem vállalhat, és jogról nem mondhat le érvényesen.

(11) A képviselő köteles:

a) a tulajdonosi közösség gyűlése határozatait a jogszabályok és a működési szabályzat rendelkezéseinek megfelelően előkészíteni és végrehajtani;

b) a határozatokról és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást vezetni;

c) a tulajdonosi közösség részére elkülönített, kizárólag a tulajdonosi közösség pénzügyeinek kezelésére bankszámlát - ha a képviselő költségvetési szerv, akkor a külön e célra a Magyar Államkincstárnál vezetett alszámlát - nyitni és vezetni;

d) a haszonbérleti díj kifizetését a vadászati év lezárását követő hatvan napon belül biztosítani a földtulajdonosok részére.

(12) A tulajdonosi közösség - az (1) bekezdés szerinti módon - köteles működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről, ideértve a képviselő javadalmazásának és elszámolási kötelezettségének, valamint a vadászati jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét is. A működési szabályzat elkészítésének részletes szabályait a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben állapítja meg.

(13) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével a tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a tulajdonosi közösség gyűlését.

(14) A tulajdonosi közösség gyűlését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Ha a képviselő e kötelezettségének nem tesz eleget, a tulajdonosi közösség gyűlésének összehívása a 14. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kezdeményezhető.

Vtv. 13. § (1) Társult vadászati jog esetén a vadászati jog gyakorlásának minősül:

a) a társult földtulajdonosok által az e törvényben előírt feltételekkel folytatott vadászat;

b) a vendégvadászat;

c) a bérvadászat.

(2) Társult vadászati jog esetén a vadászati jog hasznosításának minősül annak haszonbérbeadása.

(3) A 12. § szerinti kérdésekben hozott határozatot írásba kell foglalni. A határozatról készült és két tanúval hitelesített okirat egy példányát a vadászati hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából a tulajdonosi közösség gyűlését követő tizenöt napon belül meg kell küldeni.

Vtv. 14. § (1) Társult vadászati jog esetén a 12. § (1) bekezdése szerinti kérdésekben való határozat meghozatalát a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított egyötöde kezdeményezheti. A kezdeményezőnek a vadászati hatóság és minden érintett település önkormányzatának hirdetőtábláján és a helyben szokásos módon a tulajdonosi közösség gyűlését megelőző legalább harminc napra hirdetményt kell közzétennie, amelyet a gyűlést megelőző napig kell kifüggesztve tartani. A hirdetmény - tájékoztató jelleggel - a települési önkormányzat hivatalos lapjában - ennek hiányában a helyi lapban -, elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, valamint a hatóság hivatalos lapjában is közzétehető.

(2) A hirdetmény hirdetőtáblán történő kifüggesztésének minden érintett település önkormányzatánál azonos napon, azonos tartalommal kell megtörténnie. A hirdetménynek tartalmaznia kell a tulajdonosi közösség gyűlésének helyét, idejét és napirendi pontjait, a képviselet szabályaira való figyelmeztetést, továbbá a vadászterület térképi megjelölését. A tulajdonosi közösségi gyűlést csak a vadászterület fekvése szerinti vadgazdálkodási tájegységen belül lehet megtartani. Érvényes határozat csak akkor hozható, ha a tulajdonosi közösség gyűlését szabályszerűen hívták össze.

(3) A határozathozatalban önhibáján kívül részt nem vett vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt földtulajdonosok, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt vagy a határozathozatalban részt nem vett földtulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozatot annak meghozatalától számított harminc napon belül a bíróságnál megtámadhatják.

Vhr. 7/E. § (1) A Vtv. 14. § (1) bekezdésében meghatározott hirdetmény a vadászati hatósághoz való beérkezés időpontjának (hónap, nap, óra, perc) a vadászati hatóság általi feltüntetésével tehető közzé a vadászati hatóság hirdetőtábláján. A Vtv. 11/C. § (1) bekezdése (Vtv. 11/C § (1) A vadászati hatóság a vadászterület határának megállapítására vonatkozó határozatát a 11/A. § (4)  bekezdése szerinti módon közzéteszi, amely alapján a megállapított vadászterület tulajdonosi közösségének gyűlése a határozat jogerőre emelkedését követően összehívható.) szerinti jogerő beálltáról a vadászati hatóság a honlapján és a Vtv. 11/A. § (4) bekezdése szerinti módon tájékoztatást tesz közzé.

(2) Ha a Vtv. 12. § (1) bekezdésében meghatározottak nyilvántartásba vételére irányuló hatósági eljárásban a döntés meghozatala előtt ugyanazon vadászterület vonatkozásában több kérelem is benyújtásra került, a vadászati hatóság a kérelmeket az (1) bekezdésben foglalt időpont szerinti sorrendben vizsgálja meg, és a sorrendben korábbi, a Vtv.-ben és e rendeletben foglaltaknak megfelelő kérelem alapján a nyilvántartásba vételt elvégzi, a további kérelmeket elutasítja.

 

Vhr. 12. § (1) A Vtv. 12. §-ában foglaltak szerinti szavazati arány megállapításához a vadászterület tulajdonosi közössége jegyzőkönyvbe foglalja, hogy

a) tulajdonosként, továbbá a tulajdonos képviselőjeként ki mekkora területtel vesz részt a tulajdonosi gyűlésen,

b) a kialakított vadászterület egészéhez viszonyítottan a tulajdonosi gyűlésen megjelent tulajdonosok vagy meghatalmazott képviselőik milyen arányt képviselnek, valamint

c) a képviseleti jogosultságot megalapozó meghatalmazás érvényes-e.

(2) Ha ugyanazon földterületre több meghatalmazás került kiállításra, és azok érvényességét az (1) bekezdésében előírt jegyzőkönyv felvétele során nem lehet egyértelműen meghatározni, az adott földterületre vonatkozó összes meghatalmazást érvénytelennek kell tekinteni.

 

A vadászati jog haszonbérlete

 

Vtv. 15. § (1) A vadászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági földterület haszonbérbe adása csak a felek e törvényben írtaknak megfelelő tartalmú megállapodása esetében jelenti egyben a vadászati jog haszonbérbe adását is.

(3) A haszonbérlő a haszonbérleti díj 90%-ának megfelelő előleget köteles fizetni a vadászati év kezdetét megelőző év december 1-ig. A képviselő a fizetés elmaradásáról a vadászati év kezdetét megelőző év december 31-ig köteles értesíteni a vadászati hatóságot, amely - ha a haszonbérleti díj előleg megfizetése, vagy a haszonbérleti szerződés érvényessége tárgyában peres vagy nemperes eljárás nincs a felek között - felszólítja a vadászatra jogosultat a haszonbérleti díj előleg megfizetésére. Ha a haszonbérlő a haszonbérleti díj előleget a vadászati év kezdetét megelőző február hónap utolsó napjáig a hatóság felszólítása ellenére sem fizeti meg, a vadászati hatóság a haszonbérlőt a vadászatra jogosultak nyilvántartásából törli. A haszonbérlő a haszonbérleti díjat a vadászati évet követő április hónap utolsó napjáig fizeti meg.

 

Vtv. 16. § (1)  A vadászati jog haszonbérlője lehet:

a) vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság);

b) a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve;

c) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25%-át mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja.

(2) Egy haszonbérlő - az (1) bekezdés c) pontja szerinti haszonbérlő kivételével - legfeljebb egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést.

(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az új vadászatra jogosult az okszerű gazdálkodás mértékéig köteles megtéríteni a korábbi haszonbérlő által létesített vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések ellenértékét. A vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések körét a miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben teszi közzé.

(4) A vadászterület ismételt haszonbérbe adása esetén a haszonbérlőt e törvény alapján előhaszonbérleti jog illeti meg. E törvénynek az előhaszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit azoknak a vadászatra jogosultaknak az esetében kell alkalmazni, akik a vadgazdálkodási üzemterv lejártának napján érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek, és az újonnan kialakított vadászterületnek legalább a felét az előző üzemtervi ciklusban is haszonbérelték. Az előhaszonbérleti jog gyakorlására a Polgári Törvénykönyvnek az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) A (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az állami tulajdonban levő, vadászterületnek minősülő ingatlan vagyonkezelői szerződésének megszűnésekor is.

 

Vtv. 17. § (1) A haszonbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) becslés alapján a haszonbérbe adás időpontjában a vadászterületen élő vadállomány faj- és darabszámát;

b) a vadászterületen található vadgazdálkodási és vadászati létesítmények leírását, azok tulajdoni, illetőleg használati viszonyait, a létesítési, illetőleg fenntartási költségek viselését;

c) a haszonbérlő kötelezettségvállalását arról, hogy a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelő szinten tartja;

d) a szerződésben foglaltak teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségek vállalását;

e) a haszonbérleti díj mértékét.

(2) A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani.

(3) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv időtartamára kell megkötni.

(4) A bérbeadó a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a haszonbérlő

a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti, és ezáltal a vadászati jog szakszerű hasznosítását a mező-, illetőleg erdőgazdálkodás, a mesterséges vizekben folytatott halászat, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti;

b) a vadászati jogot alhaszonbérletbe adja.

(5) Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat, valamint a bérvadászat.

(6) Ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő megszűnik, jogutódja harminc napon belül egyoldalú jognyilatkozattal és változatlan feltételekkel folytathatja a haszonbérleti jogviszonyt, feltéve, ha rendelkezik a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges, e törvény szerinti feltételekkel. Ha a haszonbérlő jogutódja a harminc napos határidőn belül igényét nem kívánja érvényesíteni, vagy ha a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges törvényi feltételekkel nem rendelkezik, akkor a haszonbérleti szerződés e határidő lejártát követő napon megszűnik.

(7) Ha a haszonbérleti szerződés a (6) bekezdésben foglaltak miatt szűnik meg, vagy ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő jogutód nélkül megszűnik, a tulajdonosi közösség képviselőjének a megszűnés időpontját követő hatvan napon belül össze kell hívni a tulajdonosi közösség gyűlését, és annak döntenie kell a vadászati jog hasznosításának módjáról, feltételeiről.

(8) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a Magyar Állam önálló vadászati jogát vagyonkezelői szerződés útján hasznosítja.

 

Vtv. 18. § (1) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést annak aláírásától számított hatvan napon belül a haszonbérlőnek a vadászati hatósághoz jóváhagyásra be kell nyújtania. A kérelem benyújtása egyidejűleg a haszonbérlő vadászatra jogosultként történő nyilvántartásba vételi kérelmének is minősül.

(2) A vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést a vadászati hatóság hagyja jóvá. A vadászati hatóság a szerződés jóváhagyásával egyidejűleg határoz a vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásáról, valamint a haszonbérlő vadászatra jogosultként történő nyilvántartásba vételéről is.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés módosításakor is.

(4) A vadászati hatóság nem hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést, amennyiben nem biztosított:

a)

b) a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak - ideértve annak természetvédelmi előírásait is - végrehajtása, továbbá

c) hogy a haszonbérleti díj mértékét nem a 17. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével állapították meg.

 

 

1.     számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

 

A.      A tulajdonosi közösség közös képviselőjének nyilvántartásba vétele iránti kérelem kötelező adattartalma

1. A közös képviselő neve:

2. A közös képviselő lakcíme/székhelye:

3. A közös képviselő adóazonosító jele/adószáma:

4. A közös képviselő telefonszáma:

5. A közös képviselő e-mail címe:

6. A vadászterület határát megállapító határozat száma:

7. A vadászterület kódszáma (megyekódja és a vadászterület sorszáma):

8. Keltezés, a kérelmező aláírása (bélyegzője):

B.      A vadászatra jogosult nyilvántartásba vétele iránti kérelem kötelező adattartalma

1. A vadászatra jogosult neve:

2. A vadászatra jogosult címe/székhelye:

3. A vadászatra jogosult adóazonosító jele/adószáma:

3.1. A vadászatra jogosult bírósági bejegyzés száma:

4. A vadászterület határát megállapító határozat száma:

5. A vadászati jog formája:

6. A vadászati jog hasznosításának módja:

7. Keltezés, a kérelmező aláírása (bélyegzője):

 

 

 

2.     számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

 

A TULAJDONOSI KÖZÖSSÉG VADÁSZATI JOG HASZNOSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KÉSZÍTETT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MINIMÁLIS ADATTARTALMA

 

1. A tulajdonosi közösség képviselőjének (közös képviselő)

1.1. neve:

1.2. lakhelye/székhelye:

1.3. elérhetősége:

2. A közös képviselő megbízási díjának forintban meghatározott összege;

3. A vadászati jog hasznosításának módja és feltételei;

4. A haszonbérleti díj elszámolásának rendje;

5. A vadászatra jogosult

5.1. neve:

5.2. székhelye:

5.3. címe:

5.4. a bírósági nyilvántartásba vétel/cégbírósági bejegyzés adatai (dátuma, bejegyző bíróság, végzés száma);

6. A tulajdonosi közösség pénzügyi elszámolási rendje

6.1. a közös képviselő beszámolási, illetve a bevételek és kiadások elszámolási rendje (az elszámolás adott időszakról írásban összeállított részletes szöveges és pénzügyi beszámolóból, valamint a további döntésekhez előkészített javaslatokból áll);

6.2. a földtulajdonosokat a vadászati joggal kapcsolatban megillető járandóságok közös képviselő általi kifizetésének rendje;

7. A közös képviselő által a vadászati joggal összefüggésben nyitott bankszámla

7.1. száma:

7.2. a számlavezető bank neve:

7.3. a számlavezető bank címe:

8. A működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvben foglaltak irányadók.

9. Dátum, a közös képviselő és két tanú aláírása

 

 

 

 

63/2012. (VII. 2.) VM rendelet

a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól

 

13. VADGAZDÁLKODÁSI DÍJAK

 

13.3.	Kérelemre indult vadászati hatósági eljárás díjai
13.3.2.	Kérelem benyújtásával egyidejűleg fizetendő összeg a vadászterület határának megállapításával, megváltoztatásával, földtulajdonosi képviselő nyilvántartásba vételével, vadászati jog hasznosításával összefüggő kérelmek esetén	20 000,- Ft