Tájékoztató az erdő szabad rendelkezésű erdővé való átminősítéséről

Tájékoztató az erdő szabad rendelkezésű erdővé való átminősítéséről

 

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LVI. törvény 87. §-a az Evt. 113. §-át új (24), (27) és (28) bekezdésekkel egészítette ki, 2017. szeptember 1-i hatállyal. Az új jogszabályhelyek bizonyos feltételek fennállta esetén lehetővé teszik az erdő szabad rendelkezésű erdővé való átminősítését, illetve az Országos Erdőállomány Adattárból (a továbbiakban: Adattár) való kivezetést (Adattárból való törlést).

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 113. § (24), (27) és (28) bekezdései:

„(24) Az önerdősülés útján létrejött, az Adattárban e törvény hatálybalépését követően hivatalból nyilvántartásba vett erdőt az erdészeti hatóság a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában az erdő használatára jogosult kezdeményezésére átminősíti szabad rendelkezésű erdővé. Az átminősítés kezdeményezésére a módosító törvény hatálybalépését követő két éven belül van lehetőség. A nem erdő művelési ágú területek esetében, ha a megadott határidő lejártáig az adott területen nincs erdőgazdálkodó, a terület adattári nyilvántartásáról való tudomásszerzést követően a módosító törvény hatálybalépését követő öt éven belül van lehetőség.

(27) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépésekor az Adattárban nyilvántartott, az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőt, ha az a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan nem éri el a harminc méter szélességet és tízezer négyzetméter kiterjedést, a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában az erdő használatára jogosult kérelmére

a)   kivezeti az Adattárból, vagy

b)   ha a terület a 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, átminősíti szabad rendelkezésű erdővé.

A kérelem benyújtására a módosító törvény hatálybalépését követő két éven belül van lehetőség.

(28) Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatálybalépésekor az Adattárban nyilvántartott erdőt, ha az a 4. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, az erdőgazdálkodó kérelmére, de legkésőbb a soron következő körzeti erdőtervezéskor kivezeti az Adattárból."

 

A fentiekre vonatkozó kérelmeket az erdészeti hatóság díjfizetési kötelezettség nélkül intézi.

A/. A (24) bekezdésre vonatkozó tudnivalók:

I. Ki adhatja be a kérelmet?

  1. az erdőgazdálkodó, vagy
  2. annak hiányában erdő használatára jogosult, aki lehet

a)  az erdőkezelő

b)  az erdőbirtokossági társulat esetén, az erdőbirtokossági társulat alapszabályban meghatározott, képviseletre jogosult tisztségviselő

c)  magántulajdon esetén

- kizárólag egy személy tulajdonában álló földrészlet esetén a tulajdonos,

- haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező,

- haszonbérlő

- a feles bérlő, vagy

- a szívességi földhasználó;

d) állami tulajdoni hányad esetén:

- az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelő, vagy

- annak hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezet

e)    osztatlan közös tulajdonú ingatlanban lévő tulajdonostárstól származó kérelem esetén az a tulajdonostárs,

- akinek az erdő használatát a többi tulajdonostárs többlethasználat útján átengedte, vagy

- aki rendelkezik a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának a hozzájárulásával.

 

II. Kérelem benyújtásának feltétele:

Természeti feltétel: önerdősülésnek minősüljön, melynek fogalma: közvetlen emberi beavatkozás nélkül, kifejezetten a földrészlet korábbi hasznosítása felhagyásának következtében végbemenő természetes folyamat, amely során erdő jön létre.

Nyilvántartásba vételi feltétel: olyan Adattárban lévő önerdősülés, aminek a felvétele hivatalból történt.

Időbeli feltétel: az önerdősülés 2009. július 10. napját követően került az Adattárba felvételre.

 

III. Kérelem elengedhetetlen melléklete:

  1. a tulajdonos, vagy
  2. osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának

a hozzájárulása.

A hozzájárulásnak alakilag meg kell felelnie az Evt. 19/A. § (1) bekezdésében meghatározottaknak:

„ 19/A. § (1) E törvény alkalmazása során valamely személy hozzájárulása vagy nyilatkozata alatt - eltérő rendelkezés hiányában - az érintett személy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát kell érteni"

 

IV. Meddig nyújtható be a kérelem

A jogszabályhelyben rögzítettek szerint a módosító törvény hatálybalépését követő két éven belül van lehetőség, melynek kezdő időpontja ennek értelmében 2017. szeptember 1. napja, lejárati időpontja pedig 2019. szeptember 1., de mivel ez vasárnapra esik, ezért 2019. szeptember 2.

Kivételesen a kérelem 2022. szeptember 01. napjáig benyújtható, ha

az önerdősülés Adatárban való felvételéről a kérelmezőnek - a kérelem benyújtásáig - nem volt tudomása,

az önerdősülés az ingatlan-nyilvántartásban nem erdő művelési ágban van nyilvántartva, és

az önerdősülésre 2019. szeptember 1. napjáig nem jegyeztek be erdőgazdálkodót (együttes feltételek).

V. A művelési ág átvezetése

A szabad rendelkezésű erdővé átminősített terület esetében a kérelmezőnek gondoskodnia kell az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 27. § (3) bekezdés a) pontja alapján a terület művelési ágának ingatlan-nyilvántartási adatátvezetéséről, mivel az Evt. 11. §-a szerinti szabad rendelkezésű erdő az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 48. § (1) bekezdés d) pontja alapján fásított terület művelési ágban nyilvántartandó.

 

B/. A (27) bekezdésre vonatkozó tudnivalók:

 

I. Kitől származhat a kérelem: 

ld. A/. I. pontjánál meghatározottak.

II. Kérelem benyújtásának feltétele:

  1. tulajdoni korlát: az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőnek minősüljön,
  2. területi korlát: a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan nem éri el a harminc méter szélességet és a tízezer négyzetméter kiterjedést, valamint
  3. természeti korlát: az Evt. 6. § (3) bekezdésnek való megfelelőség vizsgálata (együttes feltételek).
  4. szabad rendelkezésű erdőre való átminősítés iránti kérelem esetén területi korlát: természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri

Az Evt. 6. § (3) bekezdése a következő:

„6. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában összefüggőnek kell tekinteni a faállományt, ha azt

a)  közút,

b)  vasút,

c) folyó,

d)  20 méternél szélesebb, erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő terület, vagy

e)  az állam 100%-os tulajdonában nem álló földrészlet határa nem szakítja meg."

III. Kérelem elengedhetetlen melléklete:

ld. A/. III. pontban megfogalmazottak

 

IV. Mire irányulhat a kérelem

  1. Az erdő Adattárból való kivezetésére, vagy
  2. szabad rendelkezésű erdővé való minősítésre, ha a terület az Evt. 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

A kérelemben meg kell jelölni, hogy 1. vagy a 2. pontra irányul-e a kérelem. Ha a kérelemből ez nem derül ki, hiánypótlásra való felhívásnak van helye.

Az Evt. 6. § (2) bekezdésében meghatározott szabad rendelkezésű erdő, a következő:

„ (2) Az erdészeti hatóság a telepített erdőt, vagy a külterületen található, erdei fafajokból álló, összefüggő, legalább ötven - felnyíló erdő esetén legalább harminc - százalékos záródású, és két métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri,

a)    telepített erdő esetében a telepítési-kivitelezési tervben, illetve a bejelentésben  foglaltakkal összhangban  az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőként, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként,

b)    az a) pont alá nem tartozó esetben

ba) a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak - a tulajdonos és az  ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott kérelmére, a kérelemben foglaltakkal összhangban az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőként, vagy az (1) bekezdés b)  pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként, vagy

bb) ha a faállományról nem a ba) alpont szerinti kérelem útján szerez tudomást, akkor hivatalból lefolytatott eljárásban az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként

az Adattárban nyilvántartásba veszi.

 

V. Meddig nyújtható be a kérelem

A kérelem benyújtására 2019. szeptember 02. napjáig van a lehetőség.

VI. A művelési ág átvezetése

A szabad rendelkezésű erdővé átminősített terület, vagy az Adattárból kivezetett fás terület esetében a kérelmezőnek gondoskodnia kell az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 27.§ (3) bekezdés a) pontja alapján a terület művelési ágban történő ingatlan-nyilvántartási adatátvezetésről, mivel az Evt. 11. §-a szerinti szabad rendelkezésű erdő, vagy a 12. § (1) bekezdés szerinti fásítás az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet 48. § (1) bekezdés d) pontja alapján fásított terület művelési ágban nyilvántartandó.

 

Megjegyzendő, hogy az Adatárból kivezetett terület a továbbiakban fásításnak kizárólag a település külterületén lévő terület minősülhet, amennyiben az zártkerti, vagy belterületi fekvésű a kérdéses terület művelési ágát az ingatlanügyi hatóság állapítja meg.

C/. A (28) bekezdésre vonatkozó tudnivalók:

I. Kitől származhat a kérelem

Kizárólag az erdőgazdálkodótól. Tulajdonosi hozzájárulásra nincs szükség, mivel a jogszabályhely szerint a megjelölt területek a továbbiakban nem tartoznak a törvény hatálya alá, így a tulajdonos akaratától függetlenül úgyis megszűnne az erdő mivolta.

A tulajdonosok, vagy haszonélvezők is kérhetik az erdő törlését az Adattárból, ekkor a kérelmüket ugyan el kell utasítani, de a hatóság hivatalból lefolytatja az eljárást, és az Adattári kivezetés megteszi.

II. Mire irányulhat a kérelem

Az Evt. hatálya alá nem tartozó területekre, melyek a következők:

A fával, faállománnyal borított területek közül:

a)      az arborétumra;

b)      a közparkra;

c)      az üzemmel, állandó jellegű mezőgazdasági telephellyel, temetővel, valamint közüzemi létesítményekkel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;

d)     az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekvő ingatlanra, a nemzeti vagy közösségi támogatással létesített erdő, valamint az állam 100%-os tulajdonában álló földrészlet kivételével;

e)      a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerinti tanya területére;

f)       a közút, vasút, árvízvédelmi töltés, csatorna, valamint egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;

g)      a honvédelmi és katonai célú építményeknek az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kijelölt és körülkerített működési és védőterületére;

h)     a fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre;

i)        a belterületre, az: Adattár erdőrészletként nyilvántartott erdők, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek kivételével;

j)        a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területre.

 

 

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

                                                                                  Kecskeméti Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály

                                                                                                     Erdőfelügyeleti Osztály