Erdészeti Igazgatás

Az erdészeti igazgatás évszázados tradíciókkal rendelkezik. Az első királyi rendtartást Mária Terézia 1769-es rendelkezése adja. A mai erdőgazdálkodást a 2009. évi XXXVII. törvény és végrehajtási rendeletei szabályozzák.

Az erdészeti igazgatás felépítése

Az ország termőföld területének mintegy 25%-a az erdőgazdálkodás által kerül hasznosításra. Az ágazat nemzetgazdasági fontossága vitathatatlan, hiszen az erdő a természetes és épített környezetünkben mindenütt megtalálható. S habár a GDP-ből az ágazat viszonylag kis mértékben részesedik, a hatalmas földterület, a nagyszámú tulajdonos, gazdálkodó és foglalkoztatott, a természeti viszonyok változatossága, valamint a társadalom erdőkkel szemben megnyilvánuló elvárásai kellő szakmaisággal megalapozott igazgatási rendszert kívánnak meg. Az erdészeti igazgatás jelenlegi felépítése a rendszerváltást követően végbement társadalmi és gazdasági változások hatására, valamint az ezzel párhuzamosan létrejött jogszabályi háttérnek megfelelően alakult ki.

Az erdővagyon védelem, az erdőgazdálkodási ágazat irányítása a földművelésügyi miniszter hatás- és felelősségi körébe van utalva. A minisztérium szervezetén belül az Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály látja el az erdészeti ágazat szabályozási- és irányítási feladatait.
Az első- és másodfokú hatósági irányítási és szervezési-, valamint igazgatási feladatokat a Megyei Kormányhivatalok Kiemelt Járási Hivatalának Agrárügyi (és Környezetvédelmi) Főosztályai (első fok), a Pest Megyei Kormányhivatal (másod fok), illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatósága látják el.

Tulajdonosi szerkezet

Magyarország erdőterületének 56%-a állami-, 1%-a közösségi-, 43%-a magán tulajdonban van. Távlati - elsősorban erdőtelepítésekre alapozott - cél a magán-, illetve a közösségi tulajdonú erdők arányának növelése. Kiemelt erdészetpolitikai cél a magánerdő-gazdálkodást gátló, elaprózódott birtokszerkezet javítása, életképes gazdálkodói szervezetek, szövetkezések létrehozása.

NÉBIH, Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala tervszerű és ellenőrzött erdőgazdálkodás

A NÉBIH országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete és irányítása alatt működik. A Megyei Kormányhivatalok a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei, melyek ágazati szakigazgatási szervei a Megyei Kormányhivatalok Kiemelt Járási Hivatalának Agrárügyi (és Környezetvédelmi) Főosztályai. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kecskeméti Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdőfelügyeleti Osztálya önálló feladat- és hatáskörrel, és regionális illetékességgel rendelkezik. Az erdészeti igazgatási feladatokat ellátó NÉBIH Erdészeti Igazgatóság és a Megyei Kormányhivatalok Kiemelt Járási Hivatalának Agrárügyi (és Környezetvédelmi) Főosztályainak fő tevékenysége a tervszerű és ellenőrzött erdőgazdálkodás biztosítása, melynek során

• az ország teljes erdőterületére - a tulajdoni viszonyoktól függetlenül - erdőleltárt, tíz éves visszatéréssel középtávú gazdálkodási terveket, ún. körzeti erdőterveket készítenek,
• alap- és tematikus térképezési munkálatokat végeznek,
• kezelik és karbantartják az Országos Erdőállomány Adattárat,
• statisztikai adatokat gyűjtenek és dolgoznak fel,
• ellátják az első (Kormányhivatalok) és másod fokú (Pest Megyei Kormányhivatal) erdészeti hatósági feladatokat,
• közreműködnek a nemzeti és EU-s erdészeti támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárásokban,
• a NÉBIH koordinálja az erdők egészségi állapotának felmérését.

Az említett feladatokat a NÉBIH és a Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala a vonatkozó jogszabályi kereteken belül, az erdők tulajdoni viszonyaitól függetlenül, szektorsemlegesen látják el. Számos európai ország hasonló funkciójú szervezeteivel szemben viszont a NÉBIH és a Kormányhivatalok erdőkezelést nem végeznek.

Erdőgazdálkodói szerkezet, tendencia

Az állami erdők kezelését meghatározóan a Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelős Államtitkárság felügyelete alá tartozó 22 erdőgazdasági Zrt. végzi, de egyéb állami intézmények - pl. vízügyi igazgatóságok, nemzeti parkok - is kezelnek állami erdőterületeket. A közösségi tulajdon aránya alacsony, általában községi, városi önkormányzatok kezelik.

A magántulajdonú erdők zöme osztatlan közös tulajdonban van. Kezelésük szempontjából elsősorban a korábban megbízási szerződéssel, újabban haszonbérleti szerződéssel rendelkező természetes személyeket kell megemlíteni, de jelentős az erdőbirtokosságok és a szövetkezek aránya is.

Viszonylag nagy arányuk miatt említést érdemelnek a kezeletlen, „gazdátlan” erdőterületek, melyeknek az erdészeti hatóságnál regisztrált erdőgazdálkodója nincs. Mértékük hatósági és támogatási eszközökkel történő csökkentése - időtálló gazdálkodói szerveződések létrehozásának és működésének segítésével - az erdészeti igazgatás kiemelt célja.

Jogszabályi háttér

Az erdőgazdálkodás jogszabályi hátterét ma Magyarországon a 2009. évi XXXVII. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, valamint a végrehajtására kiadott rendeletek, köztük az általános szabályokat tartalmazó 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet jelenti. A hatósági, igazgatási munka másik jelentős jogi háttere az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény. A NÉBIH és a Kormányhivatalok munkájuk során természetesen figyelembe vesznek valamennyi vonatkozó jogszabályt, így különösen a -szintén 1996-ban elfogadott - természet védelméről szóló LIII. törvényt, és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló LV. Törvényt.

Főbb tevékenységek:

1. Erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetése

A földhasználati nyilvántartást erdők esetében az erdészeti hatóság vezeti. Aki erdőnek minősülő föld használatára jogosultságot szerez, az a jogosultság keletkezésétől számított 30 napon belül köteles azt nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

 2. Erdészeti szakszemélyzet nyilvántartása

Az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet az erdőgazdálkodó gazdálkodását szakmailag segíti, irányítja, kapcsolatot tart az erdőgazdálkodó és az erdészeti hatóság között. Tevékenységüket a nyilvántartásba vétel és eskü letétele után kezdhetik meg.

3. Erdőtelepítés engedélyezése

Erdőt az erdészeti hatóság engedélyével, szabadrendelkezésű erdőt az erdészeti hatósághoz történő bejelentést követően lehet telepíteni.   A telepítést a szakember által készített és a hatóság által jóváhagyott, tudomásul vett terv alapján lehet elvégezni.

4. Erdő igénybevételével kapcsolatos ügyintézés

Amennyiben az erdőterületet más célra kívánják igénybe venni (művelés alóli kivonás, mezőgazdasági művelésbe vonás, rendeltetésszerű használat akadályozása pl. villamos vezeték létesítése céljából), akkor azt előzetesen engedélyezteti szükséges az erdészeti hatóságnál.

5. Erdőgazdálkodási tevékenységek elvégzésével kapcsolatos ügyintézések

Erdőgazdálkodási tevékenységet csak a kötelezettségeket és lehetőségeket tartalmazó erdőterv előírásainak megfelelően lehet végezni, az erdészeti hatósághoz történt bejelentést követően. Az erdőtervi előírások és vonatkozó határidők módosítását megfelelő indokoltság esetén lehet kérelmezni. Az elvégzett munkák, illetve az előírt kötelezettségek teljesítése folyamatosan ellenőrzésre kerül. A szabályok megsértése estén szankciók kiszabására kerülhet sor.

6. Szakhatósági feladatok

Más hatóságok eljárásaiban erdő érintettsége estén az erdők védelmére vonatkozó szakkérdések kell vizsgálni.

7. Támogatással kapcsolatos ügyintézések

Az erdészeti hatóság részt vesz a nemzeti és az Európai Uniós támogatási erdészeti jogcímeinek ellenőrzésében, a támogatási és kifizetési kérelmek feldolgozásában.